Ismét olvasónktól kaptunk egy posztra való írást, amelyet ezúton teszünk közzè. A jobboldali szubkultúra egyik nemzetközi ikonjával kapcsolatban néhany bekezdés:
A napokban volt Ian Stuart Donaldson születésének 68. évfordulója, aki tragikus és mai napig vitatott körülmények között vesztette életét 1993 szeptemberében. Véleményem szerint sokan alábecsülik munkássága jelentőségét, pedig abban az időszakban igenis komoly alapokat fektetett le a jobboldali színtéren.
Laikusok számára jogos kérdésként vetődik fel, hogy pontosan miért is állítom ezt.
Dióhéjban, a második világháború lezárásával Európa, de egyébként Észak-Amerika fehér lakossága is egyértelműen a vesztes oldalra került, hogy az akkori keleti blokk területén élőket már ne is említsem. A hatvanas évektől kezdtek el kialakulni a hellyel-közzel ma is létező szubkultúrák, melyekben egy közös pont volt: mindegyiknek megvolt a maga külsősége, és mindegyik lázadt valami ellen.
A skinhead szubkultúra Angliából indult el, és mai napig nemzetközi szinten mind a jobb-, mind a baloldal egyaránt sajátjának tekinti, időnként a bizonyos “tyúk vagy a tojás” vita látszatát keltve.
Egy dolog biztos, Ian Stuart örökidőkre elválaszthatatlanná tette a skinheadeket a jobboldaltól, a Skrewdriver (kezdeti években Punkdriver) nevű zenekarban betöltött frontemberi státusza által. Olyan, ma is létező fogalmakat köszönhetünk neki, mint a R.A.C. (Rock Against Communism) zenei műfaj, vagy mint a BH mozgalom megalapítása.
Magyarországon szerencsére ez a vonal jött be a nyolcvanas évek elejétől kezdve a fiatalok körében (egy kommunista diktatúrában ez nem is történhetett másként - szerk), teret sem hagyva az olyan baloldalinak tekinthető irányzatokat, mint a S.H.A.R.P. vagy az egyértelműen szélsőbalos R.A.S.H.
Egy időben itt is voltak konfliktusok az akkori, mérsékeltebben jobboldali “Oi-os” és az Ian Stuarthoz hasonlóan konkrétabb irányjelzőt kirakó, a lehető leghatározottabban jobbra tolódó kopaszok között, de ez véleményem szerint manapság már szinte nem létező probléma, és egy külön téma. Úgy gondolom, akinek helyén van a szíve, érzi melyik útnak van értelme hosszú távon.
Visszatérve azokra a baloldaliakra, akik magukénak próbálják tudni ezt a szubkultúrát, Nyugat-Európával ellentétben itthon szerencsére nem tudtak érvényesülni. Ahogy arról a legendák is szólnak, esetenként inkább "az etnikumhoz" tartozó személyek részesítették őket "világnézeti továbbképzésben", tévesen jobboldaliaknak gondolva őket. De persze állítólag a mieink is tartottak nekik egy kisebb meetingeket, ha időnként beléjük botlottak a péntek délutáni piacon. (“Árpi a sárpi” 😄)
Komolyabbra fordítva a szót, a Skrewdriver több volt mint szimpla zenei projekt, Ian Stuart munkássága nem merült ki pusztán a zenélésben, lásd a megtörtént eseményeken alapuló Streetfight című számot, mely csak egy híresebb akciójuknak állít emléket a sokból. Vagy a fentebb leírt, hellyel-közzel mai napig is élő szervezet megalapítását, mely azóta sok, fehérek lakta államban létrejövő szervezet elődjének tekinthető, felnőve az adott kor aktuális problémáihoz.
Hiába léptünk azóta új évezredbe, egy biztos: Ian Stuart Donaldson földi életében a ‘45 után újraszerveződő nemzetközi ultrajobboldal és fehér fajvédelmet képviselő mozgalmak kulcsfigurája, halála után pedig legendája lett.
Zárszóként következzen egy sor egy általam kedvelt hazai zenekar klasszikussá vált nótájából, amit egy akkoriban aktív, de azóta szomorú sorsra jutott svéd zenekartól dolgoztak fel:
Ismét olvasónktól kaptunk egy posztra való írást, amelyet ezúton teszünk közzè. A jobboldali szubkultúra egyik nemzetközi ikonjával kapcsolatban néhany bekezdés:
A napokban volt Ian Stuart Donaldson születésének 68. évfordulója, aki tragikus és mai napig vitatott körülmények között vesztette életét 1993 szeptemberében. Véleményem szerint sokan alábecsülik munkássága jelentőségét, pedig abban az időszakban igenis komoly alapokat fektetett le a jobboldali színtéren.
Laikusok számára jogos kérdésként vetődik fel, hogy pontosan miért is állítom ezt.
Dióhéjban, a második világháború lezárásával Európa, de egyébként Észak-Amerika fehér lakossága is egyértelműen a vesztes oldalra került, hogy az akkori keleti blokk területén élőket már ne is említsem. A hatvanas évektől kezdtek el kialakulni a hellyel-közzel ma is létező szubkultúrák, melyekben egy közös pont volt: mindegyiknek megvolt a maga külsősége, és mindegyik lázadt valami ellen.
A skinhead szubkultúra Angliából indult el, és mai napig nemzetközi szinten mind a jobb-, mind a baloldal egyaránt sajátjának tekinti, időnként a bizonyos “tyúk vagy a tojás” vita látszatát keltve.
Egy dolog biztos, Ian Stuart örökidőkre elválaszthatatlanná tette a skinheadeket a jobboldaltól, a Skrewdriver (kezdeti években Punkdriver) nevű zenekarban betöltött frontemberi státusza által. Olyan, ma is létező fogalmakat köszönhetünk neki, mint a R.A.C. (Rock Against Communism) zenei műfaj, vagy mint a BH mozgalom megalapítása.
Magyarországon szerencsére ez a vonal jött be a nyolcvanas évek elejétől kezdve a fiatalok körében (egy kommunista diktatúrában ez nem is történhetett másként - szerk), teret sem hagyva az olyan baloldalinak tekinthető irányzatokat, mint a S.H.A.R.P. vagy az egyértelműen szélsőbalos R.A.S.H.
Egy időben itt is voltak konfliktusok az akkori, mérsékeltebben jobboldali “Oi-os” és az Ian Stuarthoz hasonlóan konkrétabb irányjelzőt kirakó, a lehető leghatározottabban jobbra tolódó kopaszok között, de ez véleményem szerint manapság már szinte nem létező probléma, és egy külön téma. Úgy gondolom, akinek helyén van a szíve, érzi melyik útnak van értelme hosszú távon.
Visszatérve azokra a baloldaliakra, akik magukénak próbálják tudni ezt a szubkultúrát, Nyugat-Európával ellentétben itthon szerencsére nem tudtak érvényesülni. Ahogy arról a legendák is szólnak, esetenként inkább "az etnikumhoz" tartozó személyek részesítették őket "világnézeti továbbképzésben", tévesen jobboldaliaknak gondolva őket. De persze állítólag a mieink is tartottak nekik egy kisebb meetingeket, ha időnként beléjük botlottak a péntek délutáni piacon. (“Árpi a sárpi” 😄)
Komolyabbra fordítva a szót, a Skrewdriver több volt mint szimpla zenei projekt, Ian Stuart munkássága nem merült ki pusztán a zenélésben, lásd a megtörtént eseményeken alapuló Streetfight című számot, mely csak egy híresebb akciójuknak állít emléket a sokból. Vagy a fentebb leírt, hellyel-közzel mai napig is élő szervezet megalapítását, mely azóta sok, fehérek lakta államban létrejövő szervezet elődjének tekinthető, felnőve az adott kor aktuális problémáihoz.
Hiába léptünk azóta új évezredbe, egy biztos: Ian Stuart Donaldson földi életében a ‘45 után újraszerveződő nemzetközi ultrajobboldal és fehér fajvédelmet képviselő mozgalmak kulcsfigurája, halála után pedig legendája lett.
Zárszóként következzen egy sor egy általam kedvelt hazai zenekar klasszikussá vált nótájából, amit egy akkoriban aktív, de azóta szomorú sorsra jutott svéd zenekartól dolgoztak fel:
Select: Settings – Manage Channel – Administrators – Add administrator. From your list of subscribers, select the correct user. A new window will appear on the screen. Check the rights you’re willing to give to your administrator. Over 33,000 people sent out over 1,000 doxxing messages in the group. Although the administrators tried to delete all of the messages, the posting speed was far too much for them to keep up. Telegram desktop app: In the upper left corner, click the Menu icon (the one with three lines). Select “New Channel” from the drop-down menu. bank east asia october 20 kowloon Just as the Bitcoin turmoil continues, crypto traders have taken to Telegram to voice their feelings. Crypto investors can reduce their anxiety about losses by joining the “Bear Market Screaming Therapy Group” on Telegram.
from us
